Legtöbben, a ragadozó dinoszaurusz szó hallatán egy nagy, pikkelyes hüllőre, a T. rex-re gondolnak. Ám egyáltalán nem biztos, hogy ez a hatalmas állat ennyire hüllőszerű lett volna. Ahogy haladunk előre a korban, egyre több bizonyíték kerül elő arra, hogy a Tyrannosaurus inkább madárszerű volt. Azonban ha már a madárszerűségről beszélünk, akkor a tárgyalt őshüllő talán pompás díszítőelemeket is viselt, mint ezt ma is megfigyelhetjük egyes fajoknál. Esetleg csodálatos tollsörény, vagy gallér libegett a fején? Netán taraja és sarkantyúja volt? És vajon mi támaszthatja alá ezeket az elméleteket?
Több mint 65 millió évvel ezelőttre utazunk vissza, s a mai Dél-Dakota területén verünk tanyát. A táj csendes, egy állatot se látni. A következő pillanatban hatalmas robajjal tör ki a fák közül egy Tyrannosaurus rex. Teste egy részét barnás, szürkés tollak fedik, s állkapcsa alól egy fakó vöröses lebernyeg lóg le. Elképesztő látvány egy ekkora állat, ami mégis madárszerű. Azonban fel sem tudunk eszmélni, mikor egy másik T. rex fut ki az erdőből, a nőstényt követve. Testét ugyanúgy toll fedi, ám sokkal színpompásabb. Barna, fekete, vörhenyős, s néhol még zöld is. Farka végén tolldíszek, s fején egy vörös tarély. Ide-oda billeg, hogy imponáljon a nősténynek. Csökevényes karjaiból is tollak állnak ki, szárnyszerű hatást kelt. Ezt fel-le mozgatja. Akármilyen görnyedt a tartása, mégis kecsesen forog, s lengeti farktollait.
Vajon ez lehetséges? A hatalmas ragadozó, a hírhedt zsarnokgyík, az egyik leghatalmasabb theropoda valóban ilyen lett volna? Nos, ha nem is teljesen illik rá az elhangzott leírás, pár dolgot tudhatunk, amelyek egy részét alátámasztják. Nem is olyan rég sikerült fehérjét kivonni egy T. rex 68 millió éves csontmaradványából. Összehasonlították ma élő fajokéval, s akadt hasonlóság a béka és a tarajos gőte fehérjeláncával is. Azonban a leginkább egy elég hétköznapi állatéhoz, a csirkééhez passzolt. A csirkével való rokoni kapcsolat sok következtetést vonhat maga után. Például elég nagy a valószínűsége annak, hogy a rexet, ha nem is tetőtől talpig, de valamilyen szinten toll fedte.
Ezt még inkább alátámasztja, a tyrannosauridák egy régebbi képviselőjének, a Dilongnak egy lelete. A maradvány arról tanúskodik, hogy az állatot kezdetleges tollak fedték. Ezt a csont melletti lenyomatból lehet látni. Talán ezek a tollak a T. Rexnél is megmaradtak? És ha igen, akkor az egész testet befedték? Elképzelhető, ám sajnos van egy kis bökkenő a történetben. A felnőtt tyrannosauridáktól származó bőrlenyomatoknál kavicsszerű pikkelyek figyelhetők meg. Bár lehetséges, hogy a testük egy részét kezdetleges tollak, prototollak borították, ám erre egyenlőre semmilyen nyom nem utal. Ugyanakkor a hőszigetelés hiánya egyezést mutat az olyan ma élő, több tonnás emlősökkel, mint az elefántfélék, a vízilófélék és az orrszarvúfélék. Ugyanis ahogy egy tárgy mérete növekszik, egyre több hőt képes megtartani amiatt, hogy csökken a testfelület, s a tárgy tömegének aránya. Mivel a nagy testű állatok meleg éghajlaton fejlődtek ki, illetve terjedtek el, a szőrzet vagy a tollazat, mint a T.rex esetében, elvesztette azt a természetes kiválasztódásban jelentett előnyt, amit a hőszigetelés biztosításával nyújtott, és idővel hátránnyá vált, ugyanis a szigetelés miatt a testből nem tudott távozni a hő, amitől az állat túlhevülhetett. A prototollak így talán teljesen eltűntek a nagytestű ragadozó esetében, főleg a kréta kori meleg klíma mellett. Talán egy kisebbfajta tolltaréj, vagy farok dísz megmaradhatott, de a teljes test tollassága szerintem kizárható. Ami még egy elfogadott elmélet, hogy csak a fiatalabb egyedeket fedte toll, amely a környezet színeihez passzolt, így elrejthette őket a nagyobb, ellenséges állatok elől. A fejlődés során ez a tollbunda ritkult, s talán teljesen eltűnt a kifejlett állatoknál. A toll kérdését azt hiszem nem érdemes tovább tárgyalni, ám még lenne egy gondolatmenetem. Egy barátommal, Attilával beszéltünk a témáról, s az ő elképzelése volt az, hogy talán a T. rex bőrtaréjt viselt a fején, mint pl.: a mai tyúkok/kakasok. Összegyűjtöttünk pár indokot, hogy miért is lehetett ez így. Ahogyan már említettem, a tyúkkal is rokonságba van ragadozónk, így külső hasonlóságok lehetnek a két állat közt. Emellett egy másik ősibb tyrannosaurida, a Guanlong is viselt taréjt a fején. Azonban ez egy csontfejdísz volt, tehát nem egy „hagyományos” bőrtaréjról beszélünk az esetében. Ez a csontképződmény a későbbiekben eltűnt, ezt bizonyítja, hogy a Tyrannosaurusnál már nem találkozunk vele. Ám elképzelhető, hogy a színpompás bőr megmaradt, s csak a csontos szerkezet avult el, hiszen az állat semmi hasznát nem vette, sőt talán még gátolta is pár dologban. Azonban a nőstények elbűvölése végett a színes, vörhenyős árnyalatú bőr még jól jöhetett. A therapodák egy jeles kutatójának, s szakértőjének, Thomas Holtznak megfogalmazott levelünkben leírtuk ezt, s feltettük neki a kérdést, vajon lehetségesnek tartja-e. Dr. Holtz válasza az volt, hogy elképzelhető, hogy a tyrannosauridák, avagy más nagytestű ragadozó dinoszauruszok vékony bőrképződményeket viseltek a fejükön. Ezt se cáfolni, se bizonyítani nem tudjuk, mivel a lágy szövet nem örződik meg a leletekben. Larry Witmernek is fogalmaztunk egy levelet, s hasonló választ kaptunk. Azonban bármilyen új elmélet bizonyításához bizonyíték kell, így még várhatunk, amíg tarajos T. rex illusztrációkat találunk mindenütt. Azért én megpróbálom lerajzolni, hogy is képzeltük el a „tyúkszerű” zsarnokgyíkot, az illusztráció lent látható.
Így, vagy úgy még megannyi rejtély vár megoldásra a Tyrannosaurus életmódját, s külsejét illetően, ám elismert paleontológusok, s amatőr kutatók hada dolgozik azon, hogy végre leránthassuk a leplet, e csodálatos hüllők millió éves titkairól…
